NetRandi társkereső - találka, szerelem

Netrandi.hu az ingyenes társkereső. Társkeresés,párkeresés, randi, üzenőfal,fórum, chat.

Főoldal

Belépés

Friss kép

Tölts fel te is képet az adatlapodhoz és te is bekerülsz ebbe a táblázatba!

Óhajok hídja

2024.01.25.
pima szőrel fogok fogat tiszti
Eddig 1 szavazat.

Annyira éhesnek kell lenned, mint nekem, ha kalandokról van szó. Győződj meg róla, hogy elég idő van a szórakozásra és munkára. A kiegyensúlyozott életmód a kulcs. Ezért szeretném, ha rendezett életed lenne.

2024.04.17.
Nem árulom el
Eddig 1 szavazat.

Mit kívánjak, talán azt, hogy mindig egészségesek legyünk, legyen pozitív életünk, tudjunk szeretni és kapjunk sok szeretetet. Kívánom azt is, hogy aki ép olvassa ezt legyen boldog.

Látogatók

Statisztika

előző<< [1] [2] [3] ... [15] [16] [17] [18] [19] ... [81] [82] [83] >>következő

FÓRUM >> Általános >> .Idézetek ...Gondolatok szép versek ..

#1332 Luca

2012.07.27. 05:18

Jelentem

A felhasználó tiltása

92 éves
Budapest

Ha valaki elment, ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment, és el tudott menni,
Nehezen akarva, de el kell feledni.

megtaláltalak ,te vagy a hunyó hihi

#1331 Őszike

2012.07.26. 06:09

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Bűnöm, ha van... : Ne bántsatok!
Lelkemet tépi éles karmotok.
Belém hatoltok, mint a férgek...
Hagyjátok végre, hogy éljek!
Nem várok feloldozást!
Ha irgalom nincs bennetek -
Engedjetek... Csöndben megyek.
Nem viszek magammal mást,
csak tavasz-illatot, s egy szót: Boldogság!

Bűnöm, ha van, bocsássa meg az Isten!
Bocsássa meg, hogy tiltott gyümölcsöt ettem!
Ő tudja csak keserves harcomat!
Az önmagammal vívott csatát, kudarcokat...
Ó, mennyi szenvedésért jutott csekély öröm!
... de azt is megköszönöm!
Bocsássa meg az Isten, ha vétkeztem!
Bűnöm csak annyi, én csak annyit tettem,
Titokban bár, de szívből szerettem! :cry:

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1330 Őszike

2012.07.25. 06:20

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

.. Egyszer élünk... Ezt soha ne feledd el
Tégy meg mindent amit úgy érzed meg kell
Merj álmodni.. merj hinni.. bízni és remélni
Tanuld meg, hogy ezekért érdemes küzdeni
Ha hiszel benne, és szívből csinálod végig
... Sikerülni fog! Feltörhetsz a csillagos égig
Gyötrő az út... a lépések is nehezek nagyon
De csak a hited segíthet végig az utadon
Nem biztos, hogy minden úgy fog sikerülni
Ahogy álmodtad... de próbáltad megte. érezd mit én érzek ... Egyszer élünk... Ezt soha ne feledd el
Tégy meg mindent amit úgy érzed meg kell
Merj álmodni.. merj hinni.. bízni és remélni
Tanuld meg, hogy ezekért érdemes küzdeni
Ha hiszel benne, és szívből csinálod végig
... Sikerülni fog! Feltörhetsz a csillagos égig
Gyötrő az út... a lépések is nehezek nagyon
De csak a hited segíthet végig az utadon!!!
Mert ha elindulsz az úton, két esélyed lehet
Egy élet! Egy esély! Nincs mit veszítened..

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1329 Őszike

2012.07.23. 05:56

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Kitekintés...

Szívemben már csönd van s
Ernyedten fekszik testem,
Melyet fehér lepel takar
S már foszladozva hever.
Zajos szél, vagy hózápor
Mindegy már nekem.
Fogam nem koccan össze többé
A dermedt hidegben.
Szívem nem pumpál vérvörös festéket
Testemben, ami volt,
Sajogva megállt a vérerekben.

Meddig tart tajtékos test bomlása
Föld alatt?
Mi régen szép volt s csábító,
Mára csupán emlék
S csont maradt.
Régi szeretők csontjai is mind
Szétrepedt,
Melyek sötét barlang kalitkában
Egyedül sínylődnek,
Reszketve,
Félelmet tombolnak.

Jön a hideg fagy...
S engem már nem érint...
Testem ernyedten alél fadobozában,
Mely már oly sok kort megélt,
S most csönd öleli át a mélységes ... otthont...
Fáradtan hallgatok...
Nem vérzek többé fájdalmat;
Nem fog meg a rohanó idő,
Az évek.
Mindennek vége lesz egyszer
S bevégeztettek...

Nem látom a fény játékát
Gyönge virág szirmokon,
Melyek elkísértek végső utamon,
Fáradtan,
Omlott fa tövében...
Illatozva,
Álomba legyeznének.
Felhők hallgatag árnyéka szalad
Végig testemen,
És rémülten omlik hajamba,
Mint elképzelt hópelyhek.

Most már, némán képzelem tovább,
Hogy milyen volt,
Mikor hajamba túrt a szél,
Mint vad szerető...
S számon égetett ajakpecsét.
Az idő,
Kivégzett testként hagyott feledni
A múltban,
És ijedten feledtem a semmit,
Mit születésem előtt sem ismertem.
Hallgatok, hisz fáradt vagyok.

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1328 Őszike

2012.07.17. 07:13

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Félek

Egy rövidke szó,
mit kimondani nehéz,
Főleg Neked,
kit elérni olyan nehéz

Úgy szeretném elmondani,
amit érzek
De félek,
te mind ezt nem érted

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1327 Luca

2012.07.17. 06:07

Jelentem

A felhasználó tiltása

92 éves
Budapest

A Boldogság-Szigete

Van egy hely e rohanó világban,
Pár ember vissza-vissza tér ide.
Szívükben szeretet, lelkükben béke,
Ez itt a Boldogság-Szigete.

Mindegyikük máshogy érez,
És máshogy lát dolgokat.
De mindegyikük érzi azt,
Hogy itt, e helyen az élete boldogabb.

A szeretet tartja össze,
Mint aranylánc e csapatot.
Az én életem is megváltozott,
Mióta e család tagja vagyok.
Máshogy látom én azóta
Ezt a nehéz életet.

Nem is tudom rímbe szedni,
Mert rímbe szedni nem lehet...
... Azt, mit érzek estről-estre,
Ha én velük lehetek.
Nem is tudtam, nem is hittem,
Hogy létezik ily szeretet.

Máshogy hallom én azóta
Mindazokat a dalokat,
Mit barátaim nagy szeretettel
Estről estre játszanak.

Néhány ember meleg szívvel
Hirdeti a nagy csodát...
Van még béke, van nyugalom,
Csak találd meg a kapuját.
Én megtaláltam, át is léptem,
És azóta itt vagyok.
Szeretettel óvnak, védnek,
Ahogyan az angyalok.

megtaláltalak ,te vagy a hunyó hihi

#1326 Őszike

2012.07.12. 04:15

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

. Őszinte szívből egy baráti levél

Őszinte szívemből, köszönöm hogy vagy nekem
Életemnek, legdrágább kincse, hogy barátom vagy nekem!
Őszinte szíved, lelked, melynél nincsen jobb-e világon!
Oly sokat köszönhetek Neked, velem vagy mindig,
minden pillanatban, érzem szereteted, s igaz lényed!
Köszönöm a Teremtőnek, hogy vagy nekem!

Velem vagy már, oly sok ideje, oly szép veled,
minden együtt eltöltött pillanat, perc, nap és óra,
Mit elfeledni nem lehet soha, szívembe zártalak Téged,
Örökre, amíg élek rám mindig ugyanúgy számíthatsz,
minden pillanatban veled vagyok, leszek, csak ne hallgasd el,
azt ami fáj, mert őszinte szívem megérzi, bármit is mondanál!..

Te voltál az egyetlen egy, ki sosem hagyott egyedül!
Még a fák is, ezt suttogják, a szél viszik tovább,
még a víz is, arról mesél, hosszú kanyargós medrében,
mely elér a tengerekbe, a madarak is erről ciripelnek,
a virágok egymás közt beszélik, a nap is szebben süt,
hisz ő is tudja, a hold és a csillagos ég a megmondhatója,
Hogy Te voltál mindig mellettem, mikor nekem a legnehezebb volt!

Őszinte szívből, fogadd -e gyenge verset, Örök, hű hálám jeléül!

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1325 Andrea

2012.07.11. 12:43

Jelentem

A felhasználó tiltása

46 éves
Hajdúdorog

WASS ALBERT: ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET! Annyira nagyon szép!!! Ki gondolja még így???

Szeretnél meg ismerni?

#1324 Andrea

2012.07.11. 12:42

Jelentem

A felhasználó tiltása

46 éves
Hajdúdorog

Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!
Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet!
Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet!
Nézzétek urak: idestova ötven esztendeje már, hogy belerángattatok ebbe a játékba. Játszottatok az én bőrömön háborút és országosztást, ideoda ajándékozgattatok engem s a hegyeimet, mint ahogy gyermekek ajándékozzák a játékszereket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomatást, üldöztetést nyelvem és fajtám miatt, fölszabadulást és katonásdit. Játszottam háborút. Lelkesedést és halálfélelmet, rámenős bátorságot és fejvesztett menekülést, játszottam kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, elvesztett háborút. Játszottam elvesztett otthont és elvesztett családot, csikorgó fogú bosszúvágyat és hadifogságot, játszottam hontalan bujdosást, magányos, kóborló farkassorsot az emberi rengetegben... urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet!
Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én negyeimet!
És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj
ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet!
Ne mondjátok azt sem, hogy van, aki többet vesztett, senki sem vesztett annyit, mint én. Nekem nem volt Palotám, amit fölépíthetnétek valahol a föld másik oldalán. Nekem nem volt vagyonom, amit bankjaitok visszafizethetnének, ha megszállná őket a jótékonyság láza. Állásom sem volt, hivatalom sem, ami helyett újat adhatnátok. Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én. Adjátok vissza a hegyeimet!
Urak, én alázatosan elhiszem, hogy nagyok vagytok és hatalmasok. Hogy kisujjatok egyetlen mozdulatára milliók halnak meg, országok cserélnek gazdát és földrészek süllyednek el a tengerek mélységeibe. De mindezeken túl hinni szeretném azt is, hogy tisztelitek az igazságot és a törvényt, amit Isten a világnak adott, és hogy a szívetekben jószándék szűri át még a kisujjatok mozdulatát is. De ezt csak akkor hihetem el, ha eltörlitek a rontást, ami játékaitok nyomán erre a világra rászabadult, és visszaadjátok a hegyeimet.
... Urak, elmondom nektek az életemet. A játékot, amit játszanom kellett, mert így írtátok meg számomra a szerepet. Nem egyik, vagy másik közületek, nem ez vagy amaz. Ennek a szerepnek a megírásában nincsen közöttetek bűnösebb és bűntelenebb. Mind együtt vagytok felelősek ezért a rettenetes játékért. Valamennyien, kik a világ dolgait intéztétek, határokon és drótsövényeken, és világrészeken innen és túl.
Elvettétek a hegyeimet. S az életemet elrontottátok, mint ahogy a vásott gyermek elrontja a játékszert, amit már megunt, s aztán szemétre löki.

Szeretnél meg ismerni?

#1323 Őszike

2012.07.11. 03:30

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Ha elromlik minden, mint megesik néha,
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,
Nevetnél bár, de sóhajtozol,
Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell ; de soha ne add fel.

Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,
Hogy mily közel volt a diadal.

A siker a kudarcnak fordítottja
Kétség fellegének ezüst árnyalata
És nem tudjuk, mily közel a siker,
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1322 Luca

2012.07.10. 06:08

Jelentem

A felhasználó tiltása

92 éves
Budapest

Egy kis pillagót kergetek, mióta csak élek, s soha nem figyelek, mikor hova lépek, ő pedig csak csendben messze elrepül, s néha-néha a távolban újra előkerül, tudom úgyse lesz az enyém, mégis szaladok, de az évek során egyre lassabban haladok, a körülvevő emberek, csak ... néznek rám bután, én pedig csak futok.. futok az álmaim után.. "

megtaláltalak ,te vagy a hunyó hihi

#1321 Őszike

2012.07.10. 05:29

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Nyitott szívvel szeretnék élni,
Hinni csodában, szépben, jóban.
Megérni, hogy bízni lehet még
A kimondott emberi szóban.

A békét keresem szüntelen,
Belefáradva minden harcba,
Szeretnék ébren is álmodni
És mosolyt csalni minden arcra.

Letörölni egyetlen könnyet,
Néha-néha egy jó szót szólni.
Szeretetből elpazarolni,
Felém nyújtott kezet megfogni.

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1320 Őszike

2012.07.09. 04:59

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Szívedet fojtóan mardossa a fájdalom,
Könnycsepp csordul végig bánatos arcodon.
Úgy érzed, egyedül vagy e barátságtalan világon,
súlyos lelki terhet cipelsz törékeny válladon.
Ajkad képtelen mosolyra görbülni,
szemed kékje elfelejtett vidámságot tükrözni.
Nehéz perceket gördített eléd az élet,
de hidd el, ezek csak erősítenek téged.
Minden probléma, melyen felülkerekedsz,
egyszer az életben előnyöddé lesz.
Jövődet oly zavarosan látod, mint a ködfátylat,
de meglátod, ezt idővel minden újabb nap eloszlat.
Nap követ majd napot, hét követ hetet,
szinte észrevétlenül enyhíti bánatos lelkedet.
De ha mindezek ellenére csüggedni támadna kedved,
legyen szívedben helye az én szívemnek.
Érezd, hogy ott vagyok veled még akkor is, ha fáj,
mert a barátság nem csak pipacsokkal teli táj.
Melletted leszek, ha szükséged van rám,
hisz azt szeretném, mindig légy vidám.
Sziklává teszlek, ha apró kavicsnak érzed magad,
tűzbe borítalak, ha szíved lángjai kialszanak.
Tengerré varázsollak, ha cseppecske vagy,
segítek neked, csak reményeidet el ne hagyd.

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1319 Őszike

2012.07.07. 05:37

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Szív Dallam
Angyal szállt az éjszaka mellém,
S megsúgta, utamon ő kísér
Hitet adott, álmokat és bátorságot,
Rózsaszín kezében egy arcot, egy jó barátot.

Elvitte lelkemet egy titkos útra,
Megmutatta, milyen kegyetlen az emberek háborúja.
Megtanított látni,... mindenben a szépet,
Ezt adnám most ajándékul Néked.

Erőt adtál elviselni a nehézséget,
Bátorítást, szép szavakat, reménységet.
Emberré, teljessé csak mások által válunk,
Ha fontosabb a miénknél az ő álmuk.

Csendesen, szerényen hallgatom a zenét,
S elküldöm Néked szívem minden szeretetét...

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1318 Anna

2012.07.06. 18:17

Jelentem

A felhasználó tiltása

94 éves
Székesfehérvár

élet egy csoda amin mindig, minden nap el kell gondolkodni, becsülni, szeretni félteni. Ha felemelem a tekintetem inkább a nyüzsgést szeretem látni. Néha megállok és figyelem az arcokat, hátha valamit felfedezek azokból. Különleges??? talán imádom a meglepő, nem várt megoldásokat imádom a kiszámíthatatlant... Sok mindenben látok pozitív dolgokat azt hiszem ez az egyik negatív tulajdonságom...

Keresi kutatja, de nem repül ágról ágra

#1317 Őszike

2012.07.06. 05:58

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Szívem egyszer nyugalomra talál,
S majd akkor fájdalom nélkül száll,
Tudom, hogy nem lehetsz velem,
Tudom, hogy nem lehet enyém a szíved,
De várni fogok rád amíg csak élek,
De halálomban is hisz utána is van élet,
De ha majd akkor sem jössz hozzám,
Én még majd akkor is várok rád,
Hisz lesz egy másik élet,
Ahol szíved talán rám talál!

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1316 Törölt felhasználó

2012.07.04. 22:29

Jelentem

A felhasználó tiltása

54 éves
Pornóapáti

Paul C. Dahm: A Szivárvány Híd

Valahol a Mennyország és a Föld között létezik egy hely, amelyet Szivárvány Hídnak neveznek.

Ha egy állat, aki nagyon közel állt valakihez a Földön, örökre elmegy, a Szivárvány Hídhoz kerül. Legelők és dombok zöldellnek mindenütt, ameddig a szem ellát. Kedvenceink itt egész nap játszhatnak és futkározhatnak. Mindenük megvan: rengeteg ennivaló, friss víz, ragyogó napfény. Sosem fáznak, nyugalom és béke veszi körül őket. Minden állat, aki beteg és öreg volt, visszanyeri egészségét és fiatalságát, a sérült, béna állatok újra épek és erősek, pont mint amilyennek emlékeinkben látjuk őket. Az állatkák önfeledten boldogak. Egyetlen dolog árnyékolja be örömüket: mindnyájuknak hiányzik az a különleges ember, akit hátrahagytak a Földön.

Együtt szaladgálnak és játszanak, mikor egy napon az egyikük hirtelen megáll és a távolba réved. Élénk szemei fürkésznek valamit. Törékeny teste megremeg, majd hirtelen szaladni kezd, elhagyva társait. Szinte repül a zöld fű fölött, lábai egyre gyorsabban viszik.

Aztán észrevesz téged. Rég nem látott kedvenced boldogan öleled magadhoz. Soha többé nem váltok el. Örömteli puszik az arcodon, kezeiddel újra megsimogatod kedves fejét. Még egyszer kedvenced csillogó szemeibe nézel: elvesztetted őt, de szívedben mindvégig ott volt.

És átkeltek együtt a Szivárvány Hídon...

Haters Gonna Hate

#1315 Őszike

2012.07.04. 04:33

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Minden nap újra ébredünk,
s a nagy világba révedünk,
újabb utunkra indulunk,
dúdolva szép, bevált dalunk.
Minden nap újra kezdjük el,
ilyen az élet, menni kell!
Előre nézni, s tudni azt,
a múlt sosem jelent vigaszt.
Ne nézz hát vissza, nem szabad,
nehezen vonszolod magad,
a tegnap súlya válladon,
minden lépésnél hátranyom.
A mában élj és láss csodát,
élvezd virágok illatát,
a nap az égről rád nevet,
melengeti a lelkedet.
Végy észre apró örömöt,
hétköznapodba költözött
vidító szép varázslatot,
egy kedves embert, állatot,
virágokat, patakot, fát,
a szerelmet, ha rád talált,
s mindent mi jól esik neked,
élvezd az egész életet.

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1314 Őszike

2012.07.04. 04:31

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Igaz szívre ritkán találsz.
Magadra nagyon vigyázz.
Szeresd ki téged szeret,
Mert boldog csak azzal lehetsz.
Ne nézd a külsőt a foglalkozást,
A rózsás arcot a szép ruhát,
Kettőt nézz csupán,
A szívet és a dolgos kezet,
Mert igaz szív s dolgos kéz boldogsághoz vezet.
Légy boldog mindig és ne tudd meg soha,
Hogy az élet az egyikhez milyen hű
A másikhoz pedig mostoha!

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

#1313 Őszike

2012.07.03. 06:14

Jelentem

A felhasználó tiltása

55 éves

Én vagyok az

Én vagyok, ki mindig látom a lelkedet
Én esténként, fáklyával hozom az életet
Én vagyok, ki mindig érzem a szívedet
Ki egy-két szavával varázsol mennyeket

Én vagyok, ki sírok éjente helyetted
Mikor bánatodban, szavam elfeledted
Én vagyok, ki kezem mindig feléd nyújtom
Kedved gyertyalángját, fényesre felgyújtom

Én vagyok, ki, ha megjössz, eléd megyek
Ha leülsz asztalomhoz, veled ebédelek
Én vagyok, ki az utolsót is néked adja
Kinek látod szívét, hogy azt is mind megosztja

Én vagyok, ki a szívedet álmából ébreszti
Kit elemészt a bánat, ha fájdalmad megérzi
Én nevetve elhozom néked a jókedvet
Visszhangja bejárja, hegyeket, mezőket

Én vagyok, ki néked néha utat mutat
Hogy könnyekkel ne áztasd arcodat
Én érzem sokszor a szívednek titkait
Elűzöm lelkednek sötét árnyékait…

Én vagyok, ki hangot hozok a szívednek
De ricsaját elnyomom, logikus elmédnek
Én vagyok a szócső, mert nyelvemet megérted
Az örök belső hangod, ki mindent megtesz érted

Én az öröm nyelvén, kiáltok majd néked
Mert azt még megérted, annak örül lelked
Mert én vagyok, kinek, ha szólsz, meghallja
Mert mindennap átélem, mi az élet kínja

Én vagyok, ki mindennap feltárom néked
Hogy milyen varázslatos, nap, mint nap az élet
Én vagyok, ki mindennap felhívom figyelmed
Hogy vedd észre szívedben, az égető szerelmet

Én vagyok, ki esténként megtanít majd sírni
Mert az én lelkem, az Atyától tanult meg írni
Tudom, hogy lelkedben, legbelül ezt érzed…
Mert én leszek, ki egy nap, meghalok majd érted…

Emberi törvény kibírni mindent, s menni menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák

előző<< [1] [2] [3] ... [15] [16] [17] [18] [19] ... [81] [82] [83] >>következő